"Amerikának nincs birodalma, melynek határait ki akarná terjeszteni és nincs olyan utópia, amit létre akarna hozni. Azt kívánjuk másoknak, amit magunknak is szeretnénk - védelmet az erőszak ellen, élvezni a szabadság gyümölcseit és hinni egy jobb jövőben.”

George Bush elnök 2002 júniusában mondta ezt a West Point katonai akadémia végzős növendékei előtt. Annak ellenére, hogy az elnök szerint Amerikának nincsenek birodalmi ambíciói, amikor bárhol a világon szóba kerül a hatalmas ország szerepe, a kommentátorok, szakértők, történészek és szociológusok előszeretettel veszik elő a "birodalom" szót.

Klasszikus birodalom

De vajon nem túlzás-e az Egyesült Államokat az ókori Rómával, vagy a Viktória korabeli Nagy-Britanniával összehasonlítani?

Hallgassa meg a hanganyagot
	"Egy olyan birodalom, amely tagadja saját létezését..."

Akár birodalom Amerika, akár nem, egyre inkább az az érzés uralkodik el a világon, hogy az Egyesült Államok senki által nem korlátozott hatalma - probléma.

Strobe Talbot sajnálattal veszi tudomásul a tényt: "Amikor a barátaink a hátunk mögött találkoznak - úgy értem, amikor nincsenek köztük amerikaiak - nagyon gyakran az amerikai hatalom a beszédtéma. Nem az, hogyan győzzék le, nem az, hogy hogyan szálljanak szembe vele, hanem az, hogyan éljenek meg mellette, hogyan korlátozzák. Ez igen kellemetlen az Egyesült Államoknak. Nem akarjuk, hogy így gondoljanak ránk a világon. Azt akarjuk, hogy jóindulatú hatalomnak tartsanak minket, amely mások számára is hasznot hozhat, és aminek felhasználásába mások is beleszólhatnak."

Szeptember 11. és a globalizáció

A 2001 szeptember 11-i tragédia volt az, ami Amerikát egészen új fényben tüntette fel a világban.

A Ground Zero - az összedőlt new yorki ikertornyok helye. Napjainkban csak egy nagy fekete lyuk tátong azon a helyen, ahol a metropolisz és az amerikai hatalom eme jelképei álltak. A tér szélén táblák hirdetik a merényletek ádozatainak nevét. Sokan jártak itt, hogy megpróbálják felfogni, mi is történt azon a szeptemberi napon.

Sokan gondolják úgy, hogy az ikertonyok hamvaiból született meg a keményebb és ideológiai alapokra épülő új amerikai külpolitika.

Afganisztánt és Irakot amerikai erők szállták meg, George Bush elnök meghirdette a megelőző katonai fellépés doktrínáját. De, mint Joseph Nye, a Harvardi Egyetem Kennedy politológiai iskolájának dékánja megjegyezte, az amerikai dominancia már a szeptember 11-i támadások előtt tény volt. A tragédia azonban még jobban rávilágított az Egyesült Államok helyzetére.

Hallgassa meg a hanganyagot
	"Én ezt úgy hívom, hogy a háború privatizálása..."

Manapság a "globalizáció" vált a nemzetközi politika egyik divatos kifejezésévé. Ennek a szónak a jelentését sem lehet könnyen meghatározni. Benne van a versenykapitalizmus és a kommunikációs technológia terjedése, amely egyesek szerint összezsugorítja a világot és kiöli belőle a sokszínűséget.

Hallgassa meg a hanganyagot
	"Ezek mindegyike Amerikának kedvezett..."

De mennyire hasonlít Amerika a múlt nagy birodalmaihoz. Csak egy a sorban, vagy különleges?

"A világon még nem volt a mai idők amerikai dominanciájához hasonlítható jelenség. Voltak persze más nagyhatalmak, de egyik sem tornyosult riválisai fölé olyan módon, mint az Egyesült Államok. A Brit Birodalom a világ hatalmas területei felett uralkodott. De soha sem érte el relatív hatalomnak azt a fokát, mint amivel Amerika most rendelkezik. A briteknek volt egy aranyszabályuk: akkora hadiflottát tartottak fenn, mint a két legnagyobb rivális ország flottája együttvéve. Nos, az amerikai hadigépezet most egyedül akkora, mint az utána következő összes húsz hadsereg. És ez áll a gazdaságra is, az amerikai gazdaság akkora, mint az utána következő három legnagyobb gazdaság összesen. Az amerikai egyetemeknek nincsenek riválisaik a világon. Létezik tehát valamiféle átfogó egypólusúság, amit legutoljára a Római Birodalom idején lehetett tapasztalni”- mondja Faríd Zakaria.