John
Ronald Reuel Tolkien 1892 január 3-án született Bloemfonteinben,
a dél-afrikai Orange Szabadállam fővárosában. Apja, Arthur
angol állampolgár volt, aki a Bank of Africa helyi fiókjának
vezetője volt. A kis Ronaldot (ahogy Tolkient a családban
nevezték) anyja, Mabel Tolkien öccsével, Hilaryvel együtt
hároméves korában visszavitte Angliába. De még mielőtt visszatértek
volna, apja meghalt egy trópusi betegségben. Tolkienné és
a gyerekek Angliában maradtak. Egy ideig egy Birmingham
környéki villában éltek, majd 1900-ban beköltöztek Birmingham
egyik külvárosába. Ugyanebben az évben Mabel Tolkien áttért
a katolikus hitre. A katolicizmus pedig döntő hatással volt
Ronald Tolkien életére és munkásságára.
A kis Ronald gyerekként azzal szórakozott, hogy képzeletbeli
nyelveket talált ki - ez a hobbi vezetett el egy olyan kitalált
világ felépítéséhez, ahol ezeket a nyelveket beszélték.
Iskolák
Tolkien a birminghami King Edward Schoolban, majd 1911 és
1915 között az oxfordi Exeter College-ban folytatta tanulmányait.
Oxfordban angol irodalmat és nyelvet tanult, és itt szerzett
mélyreható ismereteket az angolszász és óangol nyelvekről.
Ezek a tantárgyak nemcsak későbbi tudományos munkáihoz és
fordításaihoz szolgáltattak fontos alapot, hanem az általa
létrehozott fantázia-mitológiához is.
Tolkien 1916-ban feleségül vette Edith Brattot, majd alhadnagyként
harcolt a 11. lanchashire-i lövészdandár kötelékében az
I. Világháborúban. 1916 végén, a somme-i csatában megbetegedett
és hazaküldték. Lábadozása alatt kezdte írni az Elveszett
mesék könyvét, a később Silmarillonnek elnevezett, képzelt
világról szóló elbeszéléscsokrot.
A háború után egy ideig az oxfordi angol szótár kiadásán
dolgozott. Később egy évig volt a leedsi egyetem angol nyelv
professzora, mielőtt 1925-ben professzorként visszatért
az oxfordi egytem angolszász karára.
A Gyűrűk urának megalkotása
Tolkienéknek három kisfiuk és egy kislányuk született. Ronald
nekik mesélte először Bilbo Baggins, egy félénk hobbit történetét,
aki meglepetésektől hemzsegő kalandok részese lesz. A
gyerekeknek nagyon tetszett a mese, ezért Tolkien 1930-tól
elkezdte lejegyezni a történetet. A meséről tudomást szerzett
a George Alien and Unwin kiadó, amely arra bátorította Tolkient,
hogy írjon belőle könyvet. 1937-ben meg is jelent a Babó.
A könyv hatalmas sikert aratott, a kiadó pedig felkérte
Tolkient, hogy írja meg a folytatást. Az író a még befejezetlen
Silmarillont ajánlotta fel, de a kiadó egy újabb "hobbitos
történtetet" akart.
1937. decemberében aztán megkapták a választ egy levél formájában:
"Megírtam a hobbitokról szóló új történtet első fejezetét.
Boldog karácsonyt!". Így kezdődött a Gyűrűk ura megírásának
hosszadalmas és nehéz folyamata. Tolkien tizenkét éven át
dolgozott a trilógián. Gyakran félretette, párszor majdnem
abba is hagyta a könyvet. A kiadó, családja és barátai azonban
állandóan biztatták, Tolkien pedig tovább gyúrta, igazította
és cizellálta a történetet.
Ahogy haladt előre a mese, úgy következtek be benne váratlan
fordulatok és konfliktusok, amelyek során a kis hobbitok
hatalmas hősök és erők harcába csöppentek bele. Tolkien
új világot talált ki, erre az alapos munkára eddig csak
kevés író vállalkozott. Az általa megálmodott Középfölde
földrajzát, nyelvét, irodalmát, történelmét, mitológiáját
sőt még élővilágát is létrehozta.
Megjelenik a Gyűrűk ura
Tolkien 1949-ben fejezte be a Gyűrűk urát, de csak úgy volt
hajlandó kiadni, ha a kiadó egyidejűleg a Silmarillont is
megjelenteti. Mivel azonban erre nem talált kiadót, végül
beleegyezett, hogy az Alien and Unwin csak a Gyűrűk urát
adja ki.
A könyvet három, külön cím alatt futó részre bontották,
ami felidegesítette Tolkient, mert ő nem trilógiának szánta.
A Gyűrű szövetségét és a Két toronyt 1954-ben vehették kezükbe
az olvasók, míg a Király visszatér című harmadik részt 1955-ben.
A kritika vegyes fogadtatásban részesítette a Gyűrűk urát.
C.S. Lewis, Tolkien jóbarátja "derült égből villámcsapásnak"
nevezte, míg Edmund Wilson amerikai kritikus "elnyújtott
zagyvaságként" jellemezte. Ettől függetlenül a trilógiának
hatalmas olvasótábora alakult ki. 1965 után, amikor Amerikában
egy nem hivatalos kiadását kezdték terjeszteni, megszületett
a Tolkien-kultusz: a rajongók a graffititől kezdve a komoly
szakdolgozatig mindenféle módon kifejezték csodálatukat.
1971-ben meghalt Tolkien felesége. Az írót a következő évben
a Brit Birodalom lovagjává ütötték, az Oxfordi Egyetem pedig
díszdoktorává avatta. Tolkien 81 éves korában, 1973. szeptember
2-án halt meg.
Jelentéktelen levél
Tolkien ars poeticájára a Jelentéktelen levél (Leaf by Niggle)
című elbeszélése a legjobb példa. Ez egy olyan festőről
szól, aki egész életében egy fáról készít képet, de azt
állandóan átdolgozza. Amikor el kell utaznia, egy befejezetlen
képet hagy maga után, az évek során pusztulni kezd a vászon,
és csak egy kis darab marad meg belőle, amelyen egy levél
látható. Utazása végén azonban a művész egy olyan tájra
érkezik, amelynek része az ő, immár befejezett fája is,
és az sokkal tökéletesebb, amint azt a festő valaha is megálmodta.
A Silmarillion - Christopher Tolkien gondozásában - végül
1977-ben, az író halála után jelent meg.
