http://www.bbchungarian.com

2005. május 24. - A publikálás ideje 10:45 GMT

'Mindig voltak feladataim és céljaim'

A BBC Magyar Adásának vasárnapi vendége volt Habsburg Ottó akivel Vincze András beszélgetett.

BBC: Mi volt az első esemény az életében az életében, amire ma is tisztán emlékszik?

Habsburg Ottó: Tisztán emlékszem a koronázásra Budapesten. Gyerekként jelen voltam az egész eseményen. A bolgár király volt ott mellettem, aki próbált mindenféléket magyarázni, és nagyon untatott. Emlékszem Tisza Istvánra is. Amikor 80 év után először megint odamentem, volt egy vita köztem és történészek között arról, hogy hol volt a koronázási domb. Végeredményben a kutatások engem igazoltak.

BBC: Korán elhunyt édesapját, IV. Károlyt nemrég avatták boldoggá. Milyen volt az utolsó magyar király mint családapa? Milyen nyelven beszéltek otthon?

Habsburg Ottó: Ő nagyon szépen beszélt magyarul. Én inkább csak az élete utolsó heteiről beszélek, mert ő azelőtt király volt, háború volt, és ő többnyire a fronton volt. Ő volt az első világháború egyetlen államfője, aki tényleg kint volt a fonton. Tehát ő tudta, hogy mennyit szenvednek a katonák, és ez megerősítette abban, hogy harcolnia kell a békéért. Később Svájcban is politikával kellett foglalkoznia, úgyhogy a családdal keveset tudott foglalkozni. Igazán sokat élete végén találkoztam vele, mielőtt beteg lett. Nagyon szeretett sétálni, és a séták alatt sokat beszélgettünk például a magyar irodalomról.

BBC: IV. Károly diplomáciai csatornákon, családi kapcsolatokon keresztül megpróbált békét kötni, és elérni, hogy a Monarchia kiléphessen a világháborúból, ami azonban sajnos nem sikerült. Később, amikor elkezdett foglalkozni a történelemmel, milyen következtetéseket vont le ebből a kísérletből?

Habsburg Ottó: Őt nagyon motiválta az, hogy a honfitársait megmentse a háborútól. Később, amikor a kommunista rendszer bukása után eljött a Fehér Terror, sokan hívták, hogy jöjjön vissza. Sigray Antallal beszélt is, és azt mondta, az a legfontosabb, hogy a jogot helyre kell állítani, meg kell szűntetni a terrort. A Szent Korona, amire ő felesküdött, számára a magyar állam államfője volt. Ő pedig azt szolgálta.

BBC: IV. Károly 1918-ban lemondott ugyan az uralkodói jogok gyakorlatáról, de a trónról nem. Nem hátráltatta ezzel annak lehetőségét, hogy családjával együtt Ausztriában maradhasson és megtarthassa a magánvagyonát?

Habsburg Ottó: Ezt ajánlották neki, de nem tudta megtenni. Ő király volt, a királynak vannak feladatai. Az apám soha nem tudta volna első helyre tenni a vagyon kérdését.

BBC: 1918 őszén erősen forrongott Európa, Oroszországból pedig egyenesen riasztó hírek érkeztek a forradalmi túlkapásokról, a cári család meggyilkolásáról. Miként hagyták el békés körülmények között Ausztriát, és hova mentek először emigrációba?

Habsburg Ottó: Először Svájcba mentünk. Magyarországra nem mehetett akkor apám, Ausztriában viszont próbált megmaradni, de az osztrák kormány és az angolok rákényszerítették, hogy Svájcba menjen. Akarata ellenére ment oda.

BBC: Ön szerint a visszatérési kísérlet meghiúsításában milyen szerepet játszott Horthy Miklós kormányzó?

Habsburg Ottó: Sajnos egy nagyon sötét játékot játszott. Én azonban nem akarom őt kritizálni, vannak emberek, akiknek jó dolguk volt Horthy idejében, és én nem akarok senkinek fájdalmat okozni.

BBC: Édesapja halála után szinte magától értetődően elsődleges támasza lett édesanyjának. Ez a kapcsolat megmaradt édesanyja haláláig. Példaképe is volt Zita királynő?

Habsburg Ottó: Nagyon bátor, szókimondó hölgy volt. Amikor 18 éves lettem, mivel már nagykorúnak számítottam, át kellett volna vennem az összes politikai kapcsolatot. Kértem az anyámat, hogy amíg a tanulmányaimat folytatom, addig vegye ő át ezeket. Így engem ő felszabadított bizonyos feladatok alól, ami óriási előnyt jelentett.

BBC: Édesapja halála után a család áttelepült Madeira szigetéről a Brüsszel melletti Stenokkerzilbe. Miért éppen oda?

Habsburg Ottó: Az egyetemi tanulmányaim miatt. Löwenbe jártam egyetemre. Azonkívül az egyetlen ország volt, ahová mehettünk. Nagy üldözéseknek voltunk kitéve.

BBC: Tanulmányait a löweni egyetemen franciául folytatta. Hogyan sajátította el a többi nyelvet, például a magyart?

Habsburg Ottó: Én magyarul mindig beszéltem, ez nem volt probléma. Három anyanyelvem van: a magyar, a francia és a német. A később tanult nyelveket elveszítheti az ember, ha sokáig nem tud visszatérni a nyelvterületre, de ez az anyanyelvekkel nem így van. Nekem nem volt probléma a magyarságomat megtartani.

BBC: 1933 után Hitler nagyhatalmi törekvéseiben jól jött volna a Habsburg név. Hogyan ismerte fel a bontakozó nácizmus veszélyeit? Nem jelentett csábítást a visszaszerezhető trón?

Habsburg Ottó: Sokat foglalkoztam akkor német politikával, sok politikai szereplőt ismertem. Még Hitler hatalomra jutása előtt elolvastam a Mein Kampf-ot. Ütnivalóan rossz németségben volt írva, nem volt egy nagy élvezet olvasni. Ő nagyon sokat beszélt arról, hogy mit akar csinálni, de a Mein Kampf-ot senki sem olvasta. Én elolvastam, tudtam, mi a célja ennek az embernek.

BBC: A világháború kirobbanásának estéjén családja még időben tudott távozni Belgiumból. Mennyiben játszott szerepet ebben az, hogy nyugati, angolszász orientált volt?

Habsburg Ottó: Ennek ebben a fázisban semmi szerepe nem volt. Mi jól tudtuk, hogy mikor fog bekövetkezni a támadás. A belga király is tudta. A luxemburgi nagyhercegné, aki közeli rokonunk, szintén tudta. Előkészítettük az utazásunkat.

BBC: A világháború alatt Washingtonban volt, és alkalma volt Roosevelt elnökkel is találkozni. Tudott hatást gyakorolni Roosevelt elnök politikájára?

Habsburg Ottó: Nem tudom pontosan, hogy mi tulajdonítható az én hatásomnak és mi a másokénak. Tény, hogy voltak kapcsolataim. A legnagyobb segítségem Eckhardt Tibor volt, a kisgazda párt akkori elnöke, akit külföldre küldött a magyar parlament. Kiváló ember volt, nagyon okos, jó magyar hazafi, és nagyon tragikus ember. Meghalt mielőtt a felszabadulás kezdődött. Akárhányszor átlépem a határt, mindig eszembe jut, hogy milyen szép lenne, ha neki is ugyanazok a lehetőségek megadattak volna, mint nekem.

Mindenesetre Roosevelttel sokat találkoztam, először osztrák, majd magyar ügyek miatt. A magyar ügyek csak akkor kerültek napirendre, amikor megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok Budapest és Washington között. Sajnálatomra az akkori nagykövetek nem csinálták azt, amit a Balti Államok nagykövetei, hogy bent maradtak volna a nagykövetségen, annak ellenére, hogy okkupálták országukat. Én és Eckhardt Tibor képviseltük Magyarországot, anélkül, hogy megbízott volna valaki.

BBC: Washingtoni tartózkodása alatt milyen kapcsolatban állt az osztrák és magyar náciellenes körökkel?

Habsburg Ottó: Ez többnyire a liszaboni követség révén zajlott a kapcsolattartás. A követségen belül voltak magyar munkatársak, akik közül egyesek nácik voltak sajnos, de mások nagyon megbízhatóak voltak. A hazai ellenzékkel tehát tényleg tartottam a kapcsolatot, de voltak nagyon rendes emberek a kormányban is. Ott volt Teleki, aki tragikusan végezte életét. Továbbá két ember volt, aki nagyon sokat tett: Kállay miniszterelnök úr és Keresztes-Fischer belügyminiszter. Rajtuk keresztül többnyire mindenkivel kapcsolatban voltunk.

BBC: Közép-Kelet Európa világháború utáni sorsa mikor pecsételődött meg?

Habsburg Ottó: Roosevelt egyéni okból is nagy barátja volt a magyarságnak. 1912-ben biciklin bejárta az egész országot. Az előző alelnöke, Wallace pedig szélsőbaloldali volt, szimpatizált a kommunistákkal. A Demokrata Párt központi bizottságának elnöke, James Farley akkor bennünket megmentett. Ő azt mondta nekem, hogy ő és az összes többi ír politikai vezető, akik vezették a nagyvárosokat, mindent megtettek, hogy leváltsák Wallace-t, és Truman legyen az alelnök.

Persze Trumannak nem voltak politikai tapasztalatai, de megbízható ember volt, és látta, mi az igazság. Az volt a baj, hogy Roosevelt meghalt túl korán. Nagyon jó, hogy Wallace helyett Truman következett utódként, mert Wallace abszolút katasztrófa lett volna Európa számára.

BBC: A Jaltai Szerződéssel hosszú politikai elemzésben foglalkozott. Most, 60 évvel a háború után hogyan látja, a Nyugat mennyire felelős azért, hogy azok az országok, amelyekből a Vörös Hadsereg űzte el a náci katonaságot, jó fél évszázadra szovjet befolyási övezetté vált?

Habsburg Ottó: Sajnos nagy volt a felelősségük, habár Roosevelt arra számított, hogy ő ezt meg fogja változtatni, nem számított a saját halálával. Ez jó tanulság vezető politikusok számára. A politikai tevékenységbe bele kell számítani azt a lehetőséget, hogy egyszer majd ők nem lehetnek jelen. Jalta előtt én már elhagytam Amerikát. Akkor jött Lakatos magyar miniszterelnök részéről mindenféle javaslat. Én ezekkel megkerestem az elnököt, de ez már nem jelentett semmit.

BBC: 1945 után ismét visszatért Európába. Ekkor milyen feladatot tűzött ki maga elé?

Habsburg Ottó: Akkor már csak a fölszabadítással foglalkozott mindenki. Tudtam, hogy mit jelent az okkupáció. A magyar nemzet bátorsága folytán a Kisgazda Párt abszolút többséget kapott. Én jól tudtam, hogy ez egy reménytelen helyzet. Elfogadták az okkupációt. Ha Roosevelt még élt volna, meg lehetett volna talán oldani. Amikor én már Európában voltam Jalta után, az öcsém még egyszer találkozott az elnökkel. Azt mondta akkor Roosevelt, hogy rájött, hogy Sztálin egy ördög, és mindent meg kell tenni ellene, de késő volt.

BBC: Az osztrák államszerződésig, tehát 1955 előtt, Ausztria négy megszállási övezet alatt állt. Nem gondolt arra, hogy a rendezés után Ausztriában szóba jöhetne a Monarchia helyreállítása?

Habsburg Ottó: Akkor már nem. Olyan volt a helyzet, hogy ebből a szempontból nem voltak illúzióim.

BBC: A világháború után több európai országban is maradt királyság mint államforma. Nem gondolt arra, hogy közeledjen valamelyik uralkodói családhoz esetleg házasság céljából?

Habsburg Ottó: Nem. Először is házasságra nem is gondoltam, mert nekem erre nem volt időm. Egyetlen gondom a felszabadítás volt.

BBC: 1951-ben komoly változás állt be a magánéletében, amikor megnősült. Miért éppen a franciaországi Nancyben tartotta esküvőjét Regina saxmeinengeni hercegnővel?

Habsburg Ottó: Több államból még ki voltam tiltva. A lotharingiaiak a saját volt dinasztiájukkal ma is nagyon jó kapcsolatban vannak.

BBC: Mikor térhetett először vissza szülőföldjére?

Habsburg Ottó: 1967-ben tértem vissza Ausztriába. Elfogadtam a Habsburg törvényeket már csak azért is, mert akkor már tudtam, hogy a döntő dolog az európai politika, és abba nem tudtam volna beszállni, ha ez a bonyolult helyzet folytatódik Ausztriával. Ha egy csatát nem lehet megnyerni lóháton, akkor gyalog is próbálni kell.

BBC: Mikor lépett először magyar földre? Milyenek voltak akkor a benyomásai?

Habsburg Ottó: Ahogy lehetséges volt, én jöttem. Ráeszméltem, hogy mennyire javul a magyar politikai helyzet. Még a kommunisták voltak hatalmon. Volt egy beszélgetésem a magyar követtel Németországban, és azt mondtam, hogy nagyon szeretnék hazajönni, de mivel látom, hogy az ország lassanként jó irányba halad, nem akarok olyan lépéseket tenni, ami nehézségeket hozhatna. Nagyon gyorsan megkaptam a választ, hogy menjek. Próbáltam nagyon diszkrét lenni, de a diszkréció a magyar sajtó jóvoltából csak 45 percig tartott. A határtól Szombathelyig.

BBC: Több évtizeden át volt tagja a strassbourgi Európa Parlamentnek a Német Keresztényszociális Unió képviseletében. Azonban nem csak a németek ügyét, hanem főleg Közép-Európa jövőjét. Hogyan viszonyultak ehhez a parlamentben?

Habsburg Ottó: Én kezdettől fogva nem voltam ott, mint pártember. Mindenkivel többé-kevésbé jó viszonyban voltam, egy-két ember nem akart velem beszélni. Az egyik egy francia szélsőjobboldali képviselő azt gondolta, hogy én túl baloldali vagyok, a másik pedig egy hírhedt rasszista észak-ír képviselő volt.

BBC: A Páneurópai Mozgalom élén már régóta munkálkodik az európai egyesülés folyamatán. Megítélése szerint hol tart ez a folyamat? Fel kellene venni a régóta csatlakozásra váró országokat, mint Bulgáriát, Romániát, esetleg Törökországot is?

Habsburg Ottó: Elsősorban Horvátországot említeném meg. Ők tulajdonképpen honfitársaink, olyanok, akiknek történelme összefügg a magyar történelemmel. Ha az ember ma Horvátországba látogat, a legtöbb templomban csak magyar szentek vannak, míg Szlovéniában csak osztrák szenteket találni. Voltak nehézségek a két ország kapcsolatában, de ez a jó házasságban is előfordul.

A törökök más probléma. Ők önmagukban is nagy hatalom. Törökországnak más feladata van. Nem akarom azt, hogy Törökország, mint Írország vagy Portugália belépjen az EU-ba. Itt Németországban a CDU álláspontja is az, hogy Törökországgal egy külön kapcsolatot kell létesíteni.

BBC: Mi a titka annak, hogy ebben a magas korban is megőrizte teljes szellemi frissességét és a jövőbe vetett bizalmát?

Habsburg Ottó: Nem volt időm öregedni. Mindig voltak feladataim és céljaim. Az öregség nagy tragédiája, hogy az embernek már nincs célja. Nekem mindig vannak távlati céljaim, úgyhogy jó állapotban vagyok.