BBCHungarian.com
 
Utolsó frissítés: 2005. május 19. - A publikálás ideje 10:43 GMT
 
E-mailezze el barátjának Nyomtatható változat
'Meg kell tudnunk szólítani a liberális szavazókat'
 
Kuncze Gábor
A BBC vasárnapi vendége Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke volt.

BBC: Az egy héttel ezelőtti brit parlamenti választásokon meglepően jól szerepeltek a liberáldemokraták. 1920 óta országszerte nem adhattak ennyi képviselőt. Egy magyar liberális párt vezetője hogyan fogadja egy másik Európai liberális párt sikerét? Például gratulált-e, vagy konzultált-e az esetleg levonható, Magyarországot érintő tanulságokról?

Kuncze Gábor: Igen, gratuláltam. Levonható tanulságok azonban még nincsenek. Bár ki szoktuk értékelni az angol liberálisok kampányát, és hasznosítunk elemeket, erre most még nem került sor. Azt is látni kell azonban, hogy más helyzetben vagyunk, és emiatt sok tekintetben másként politizálunk.

BBC: Elemzők szerint a siker oka az volt, hogy bár eleinte kockázatosnak tűnt, a brit liberáldemokraták végig következetesen bírálták a kormány iraki politikáját. Végül a Blairből kiábrándult szavazók voksait a liberálisok gyűjtötték be. Önök Irak kérdésében egészen más véleményen vannak. Hogyan lehetséges ekkora eltérés két liberális párt között?

Kuncze Gábor: Két liberális politikus között is nagyon sok eltérés szokott lenni, nem csak két párt között. Valószínűleg az okozza a különbséget, hogy máshonnan indulunk, másként nézzük a világot. Magyarország nem rég szabadult meg a diktatúrától. Ez még akkor is nagyon fontos, ha az utolsó időszakban az puha diktatúra volt. Mi másként tekintünk egy olyan világra, ahol van egy véreskezű diktátor. Sokkal erősebben látjuk az ebben rejlő veszélyeket.

Az angol liberálisok ellenben úgy látták, hogy ebbe miért kellene nekünk beavatkoznunk. Az ottani vitáknak volt persze egy olyan eleme is, amikor sokan érezhették úgy, hogy félrevezette őket a kormányzat. Azokra a jelentésekre gondolok, amelyek arról szóltak, hogy a világot fenyegető fegyverekkel rendelkezik az iraki diktátor, és ez végül nem bizonyult igaznak. Ez volt az, amit igazán támadhattak a liberálisok.

BBC: Befolyásolhatja az álláspontot az, hogy az egyik párt éppen kormánykoalíció szerepében van, míg a másik ellenzéki szerepben? Közben a pacifizmust mindketten nyilvántartják a liberális értékek között.

Kuncze Gábor: Az emberi jogokat is nyilvántartjuk a liberális értékek között, márpedig Irakban ezek semmilyen módon nem tudtak érvényesülni. Továbbá ez a dolog össze volt kötve a szeptember 11-i eseményekkel, ami pedig megmutatta, hogy hová vezethet a terrorizmus és a terrorizmus támogatása, és annak milyen következményei lehetnek ártatlan emberekre nézve. Mindezt mi erőteljesebben vettük számításba ezek szerint.

BBC: Charles Kennedy nem kevésbé bizakodóan nyilatkozott a végeredményről, mint hogy ez esélyt teremthet a brit kétpártrendszer helyett a három párt rendszerének kialakítására. Magyarországon a jelek szerint inkább annak nagyobb az esélye, hogy a következő választásokon esetleg csökken a parlamenti pártok száma. Milyen stratégiát kell követnie a magyar liberális pártnak?

Kuncze Gábor: Ha Magyarországon az angol választási rendszer lenne érvényben, akkor már itt is régen kétpártrendszer lenne. Jó, hogy ilyen a választási rendszerünk, amilyen.

BBC: Mégis abban a rendszerben sikerült a liberáldemokratáknak javítani a pozíciójukat.

Kuncze Gábor: Ez igaz, de 27% körüli eredményt értek el a választásokon, és 5% körüli arányban vannak jelen a parlamentben. Ami Magyarországot illeti, az SZDSZ-hez hasonló liberális párt ma nincs a politikai palettán. Más pártok számára problémát jelent, hogy olyan értékrendet mutatnak fel a választók felé, amelyet mások is képviselnek, és a választóik azt gondolják, hogy azok a mások jobban képviselik az adott témát.

Ez az MDF problémája például. A szélsőjobboldalon lévő pártok pedig nem kapnak megfelelő támogatást, mert talán az ő híveik egy része azt gondolja, hogy a Fidesz is képvisel sokat abból, amit ők, és inkább a Fideszre szavaznak. Liberális párt Magyarországon nincsen, csak az SZDSZ.

Meg kell tudnunk szólítani a liberális szavazókat. Ezzel kísérleteztünk a 2004-es Európai Parlamenti választáson, ahol az volt a fő mondanivalónk, hogy vállald büszkén, hogy liberális vagy. Szembementünk így mindazokkal, akik azt, hogy „liberális”, szitokszóként akarták bevezetni a köztudatba. Ott ezzel sikerünk volt, mozgósító ereje volt az üzenetünknek. Ez lesz a következő kampányunk egyik fő motívuma is.

A választóink persze elvárják tőlünk, hogy jelenjen meg a liberális vélemény hangsúlyosan a magyar politikában, még akkor is ha vitatkozunk a koalíciós partnerrel, és természetesen vitatkozunk az ellenzékkel. Nyilván ez lesz a másik, amire törekedni fogunk.

A véleményünket mindig elmondjuk, ez eddig is jellemző volt. Akkor is elmondtuk az álláspontunkat, ha az éppen kevésbé volt népszerű Magyarországon egy adott kérdésben. Lásd a homoszexuálisok jogaival, vagy a drogfogyasztók büntetésével kapcsolatos vitákat.

Ami viszont problémát jelent, az, hogy a liberális szavazók jelentős része egy másik prioritással is rendelkezik: nem szeretné a jelenlegi formában működő jobboldalt kormányon látni. Ezért, ha bizonytalan az SZDSZ pozícióját illetően, fél attól, hogy esetleg a liberális párt nem kerül be a parlamentbe, akkor hajlamos egy részük az MSZP-re szavazni.

Ahogyan az már egyszer meg is történt. Pedig ez egy hibás gondolkodás a szavazó részéről. Ugyanis ha az SZDSZ nincs bent a parlamentben, akkor biztos, hogy lesz kormányváltás. Mint ahogy 2002-ben nem tudott volna az MSZP kormányra kerülni, ha az SZDSZ nem kerül be a parlamentbe.

Minden liberális szavazót arra biztatok, hogy szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re, hiszen ott kell lennünk ahhoz, hogy az ő akaratát érvényesíthessük. Szerintem még a szocialista szavazóknak is az SZDSZ-re kellene szavazniuk emiatt, de ez egy más kérdés, itt még hátra van a meggyőzés.

BBC: Romániában szintén kormányon vannak a liberálisok. Nemrég az SZDSZ küldöttsége tárgyalt is a többi között a román elnökkel. A magyar sajtó szinte protokoll látogatásként kezelte ezt a találkozót. A két ország viszonya javul, de még vannak vitás kérdések. Például Verespatak, vagy a magyar kisebbség ügye. Van lehetősége az SZDSZ-nek arra, hogy a két párt kapcsolatát az említett ügyekben a magyar érdek érvényesítésére használja ki?

Kuncze Gábor: Igen, a miniszterelnök úrral éppen ezekről a kérdésekről is beszéltünk, mert a tárgyalásunk másik részének témája a pártok közötti kapcsolat volt. Többek között a kisebbségi törvényt vetettük fel, amelyet az RMDSZ készített el. Egyébként a kormányprogramnak részét képező tartalommal nyújtották ezt be, de érdekes módon a kormányon belül, sőt a liberális párton belül is vannak ennek ellenzői.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a kormányprogramnak megfelelően törekszik elfogadtatni a parlamenttel ezt a kisebbségi törvényjavaslatot, ami tartalmazza pl. a kulturális autonómiát. Várhatóan a következő hónapokban a törvény elfogadására sor kerül.

BBC: Ön is említette, hogy Magyarországon több a magát liberálisnak valló személyek száma, mint ahányan valójában az SZDSZ-re szavaznak a választásokon. Felmérések szerint 20% az előbbiek aránya, és mindössze 5%-ot kapott legutóbb az SZDSZ. Vannak olyan vélemények melyek szerint az SZDSZ-nek a racionális reálpolitika felől a populárisabb irányba kell elmozdulnia. Gondolkodtak már ezen?

Kuncze Gábor: Ez nálunk nagyon nehezen megy, ugyanis ha valaki egy populista javaslattal áll elő, akkor az első, ahonnan a támadást kapja, az a párton belülről fog jönni. Nem gondolom, hogy amikor mindenki egyre populistább és egyre demagógabb, a liberális pártnak is ezt az utat kellene választania. Én abban hiszek, hogy a reális és elvi politizálásnak legalább 10% támogatottsága lehet Magyarországon.

Azok a felmérések, amelyeket említett a 15-20%-os liberális közönségről, azok úgy értendőek, hogy ha az ember egy kérdést feltesz, és három lehetséges választ ad, de mindet pozitívan fogalmazza meg – egy konzervatívot, egy liberálisat, egy szocialistát -, a megkérdezettek 15-20%-a rendre a liberális választ tartja jónak. Ő maga liberálisként gondolkozik, csak nem tudja magáról, és lehet, hogy a Fidesz szavazója, lehet, hogy az MSZP szavazója.

BBC: Ha a liberális értékeket erősebben kommunikálják, az váltható-e valóban voksokra? Meddig érdemes pengeélen táncolni, és kockáztatni a parlamentbe való bejutást?

Kuncze Gábor: A legutóbbi választásokon egy 72%-os részvétellel sikerült a bejutás. Ha a részvétel kisebb, akkor a támogatottság, amit az SZDSZ kapott sokkal többet ért volna. Az Európai Parlamenti választáson 8%-ot megközelítő arányt sikerült elérnünk. Az SZDSZ nem fog változtatni az elvein. A liberalizmus politikailag széles spektrumú, hiszen van konzervatív liberalizmus és van baloldali liberalizmus.

Kuncze Gábor

Az SZDSZ gazdaságpolitikáját tekintve inkább konzervatív liberálisnak mondható, míg a nagyon erőteljes emberjogi érzékenység, a szegények melletti elkötelezettség, ami az SZDSZ hagyományaiból következik, inkább baloldali liberálissá teszi a pártot. Ebből az is következhet, hogy mindenki szavazhat az SZDSZ-re, aki liberális, de lehet, hogy az következik belőle, hogy vannak olyan elemei a politikánknak, amiket nem kedvel minden liberális.

BBC: Az elemzők szerint az SZDSZ bebetonozta magát az MSZP árnyékába, illetve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök átvette az Önök liberális toposzainak egy részét. Nincsenek kutyaszorítóban?

Kuncze Gábor: Sosem értettem, amikor az elemzők ezt felvetették. Nem tudom, hogy merték ezek után elemzőknek nevezni magukat. Ha az SZDSZ-nek van egy elképzelése, és egyébként 5%-kal rendelkezik, akkor nem tud mást tenni, mint valami partnert keresni, akivel az elképzeléseit megvalósíthatja. Ég ez is kevés, hiszen kell egy miniszterelnök is, akinek a kormánya az SZDSZ elképzeléseit benyújtja a parlamentnek.

Ettől kezdve azt mondani, hogy nagy bajban van az SZDSZ, mert megvalósulnak az elképzelései, kissé furcsa dolog. Én ezt elképesztőnek tartom. A miniszterelnök nem nyúlja le az SZDSZ elképzeléseit, mert ő a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, és politikusa, tehát neki a szocialisták felé kell politizálnia.

Ugyanakkor sok tekintetben úgy gondolkodik, mint mi, különösen, ha a gazdaságról van szó. Más ügyekben vitáink vannak. Pl. az egészségügyben, szociálpolitikában ő óvatosabban halad előre, mint ahogyan mi azt szeretnénk. Nem hiszem, hogy a liberális választó összetévesztene engem Gyurcsány Ferenccel, vagy az SZDSZ-t az MSZP-vel.

BBC: Tehát a logika pontosan a fordítottja annak, amit az általam idézett elemzők mondanak?

Kuncze Gábor: Igen, így van.

BBC: Hogyan fog sikerülni a liberális szavazókkal elfogadtatni azt, hogy inkább Önökre kell szavazni akkor, ha azt szeretnék, hogy a jelenlegi koalíció hatalmon maradjon? Szavazóiknak egy része csalódott volt, amikor Önök koalícióra léptek az MSZP-vel.

Kuncze Gábor: Ez inkább az első koalícióra lépésre igaz. 1994-ben is végeztettünk közvéleménykutatást a koalícióra lépés előtt, és a ránk szavazók elsöprő többsége mondta, hogy a szocialista kérésre mondjunk igent és lépjünk be a kormányba. Még az ellenzéki szavazók többsége is ezt tanácsolta. Négy évvel voltunk a rendszerváltás után, és az MSZP-t még utódpártként kezelték sokan.

Azt gondolták, hogy legyen ott az SZDSZ, és „figyeljen oda”. Külföldről is kaptunk olyan jelzéseket, hogy menjünk bele a koalícióba, mert Magyarországot sokkal jobban lehet képviselni külföldön úgy, ha nem egy utódpárt vezeti egyedül, hanem vele van egy rendszerváltó párt is. 1997-98-ra ez a fajta választói vélekedés megváltozott.

Ezért minket terhel a felelősség. Akik most velünk vannak, ők viszont stabil liberális szavazók, ezért a mostani koalícióra lépésnél nem pártoltak el tőlünk. Egyébként meg említette, hogy beragadtunk az MSZP mellé. Ilyen ma a politikai élet. Középen van egy árok, amit se a választó nem lép át, sem a pártok.

Valamikor majd a későbbiek során egy liberális párt, ha már lesz egy normális jobbközép konzervatív párt és egy balközép párt, akkor mindkét irányba rendelkezhet koalíciós lehetőséggel.

BBC: Lehet egy kis párt célja, hogy erőteljesebben törekedjen a mérleg nyelvének szerepére? Tehát ha partnert keres elképzeléséhez, lehetséges, hogy esetleg szakmai poszton egy konzervatív kormányzat munkáját erősíthetné a jövőben?

Kuncze Gábor: A probléma az, hogy az SZDSZ kormányra egy program támogatására lép, nem pozícióként. Elnézve a Fidesz jelenlegi programját, az számos elemében nem harmonizálható az SZDSZ programjával. Ez van ma, és ez lesz még 2006-ban is feltehetőleg. A későbbiek során ez a helyzet természetesen változhat.

Az MSZP programjával sokkal inkább harmonizálható az SZDSZ programja, hiszen mindketten a modernizációt képviseljük. Számomra a Fidesz most sokkal inkább múltba révedő. Más kérdés, hogy a gyakorlatban hogy megy az együttműködés.

BBC: A modernizációt akár gazdasági értelemben is vehetjük. Egyre többen mondják külföldön is, hogy a nagy elosztó rendszerek reformja, az államapparátus csökkentése, az egészségügy átalakítása, az adóreform nem várhat. Vélhetőleg a gazdaság lesz az elkövetkező kampány legfontosabb témája. Nem kellene erősebben figyelni azt, hogy kitől várható, hogy ezekbe a reformokba belevág, és amellé szerződni el?

Kuncze Gábor: Ezek olyan szempontok, amelyek az SZDSZ számára mindig is prioritást jelentettek. Leginkább a korkedvezményes nyugdíjazást helyezném előtérbe. A Fidesz egy paternalista, államközpontú, mindenkinek gondoskodást hazudó, reformokat tagadó gazdaságpolitikával és mindenfajta politikával áll elő.

BBC: Miközben a szocialista kormányzat sem kezdett bele reformokba.

Kuncze Gábor: Az előző koalícióban megcsináltuk a nyugdíjreformot, létrehoztuk az államkincstárt, ami szintén egy reformértékű lépés volt. Ebben a ciklusban valóban nincs még reform. A hátralévő időben olyan reform, amit mi szeretnénk, már nem várható. A Száz lépés programja kapcsán az egészségügy mozdul a biztosítási alapú egészségügy irányába. Ez azonban csak egy kvázi biztosítási rendszer, mi meg valódit szeretnénk. A Fidesz programjában még ennyi sincs. Ha így kellene partnert választani, akkor egyedül lennénk.

BBC: A huzavona, ami kialakult a köztársasági elnökválasztással kapcsolatban Szili Katalin jelölése körül, nem csak arra jó, hogy az ügy kapcsán az SZDSZ megpróbálja újra meghatározni önmagát?

Kuncze Gábor: Ez nem erről szól. Szeretnénk, ha nem egy párthoz nagyon kötődő jelölt lenne. Ez a véleményünk először 2003 decemberében hangzott el. Azóta ebben következetesek vagyunk.

BBC: Göncz Árpádról sem gondolta senki, hogy pártokon felül állt, amikor jelölték.

Kuncze Gábor: Göncz Árpádot az ellenfél, a legnagyobb akkori párt az MDF elnöke jelölte a pozícióra. Ha Orbán Viktor jelölte volna Szili Katalint elnöknek, akkor az egy egészen más helyzet. Ha Hiller István jelölné Sólyom Lászlót, az is egy más helyzet lenne. De hogy egy párt a kongresszusán azt mondja, hogy itt van az én jelöltem, a többiek fogadják el, ez nem működőképes.

BBC: Nem félő, hogy többet veszítenek a réven, mint a vámon? Belekeveredtek ebbe a vitába, és ha esetleg kivonulnak a szavazáskor a parlamentben, azzal az ellenzéknek kedveznek.

Kuncze Gábor: Ettől nem félek, biztos vagyok benne, hogy lesz megfelelő megoldás.

BBC: Milyen stratégiát fognak folytatni? Elárul ebből valamit most?

Kuncze Gábor: Azért nem, mert nem lehet tudni, hogy lesz-e az ellenzéknek jelöltje, és ki lesz az.

 
 
LEGFRISSEBB TÉMÁK
 
 
E-mailezze el barátjának Nyomtatható változat
 
  Magunkról | Elérhetőségek
 
BBC © ^^ A lap tetejére
  BBC News >> | BBC Sport >> | BBC Weather >> | BBC World Service >> | BBC Languages >>