BBC: Olvastam Önről, hogy nemcsak kávézik, de szenvedélyes dohányos is és azt is tudom Önről, hogy nagyon szereti a borokat. Borlovag, szíve csücske a tokaj-hegyaljai borvidék.

Kupa: Ez így van.

BBC: Mit szól ahhoz, hogy úgy tűnik: a szlovákok ezt a magyar kiváltságot, ezt a márkenevet egy kicsit „privatizálták” maguknak?

Kupa: Ez ellen nagyon sokat küzdött minden magyar kormány. Az EU tárgyalasokon és a csatlakozási tárgyalásokon is felmerült, de hát van nekünk gondunk az olaszokkal és a farnciákkal is, mert ugye az olaszok is használják a tokaji nevet és a franciák is. Ha jól emlékszem a franciákkal , az olaszokkal egy kicsit később lehet majd megállapodni, illetve van egy határidő, ami után nem használhatják, tehát ez egy kizárólagos magyar márkanév lesz,és ha már itt tartunk: szőlészetben és borászatban ne csak Tokajról beszéljünk, hiszen mindent elértünk az EU csatlakozási tárgyalásokon, amit el lehetett érni. Ez nagyon kevés területen sikerült ilyen tökéletesre, de ezt méltányolták.

BBC: Mivel foglalkozik mostanában? Feltételezem, hogy a pártja, ami gyakorlatilag az Ön saját az egyike, olyan túl sok munkát nem ad manapság?

Kupa:  Hát, azért ad munkát. Hogy mivel foglalkozom? Nagyon sok mindennel. Egyrészt változatlanul, de most már kényelmesebb pozícióban, a Tepelülésszövetség örökös, tiszteletbeli elnöke vagyok. Ez bizonyos koroknál kezdődik. De komolyra fordítva a szót: jövőre lesz tíz éves ez a szövetség, azt hiszem, hogy elég jól megcsináltuk, de én már nem tudok évi ötvenezer kilométert utazni. Illetve: tudok, de feleslegesnek tartok ennyit autózni, felnőttek ott a fickók, fiúk és lányok… Ez  kellemes elfoglaltság. Másodszor: van egy tanácsadó cégem, elég sok vállalkozó ügyféllel, rengeteg előadást tartok a legkülönbözőbb témákban, lassan már all-round leszek a mezőgazdaságtól kezdve az informatikáig, mert érdekel minden. És azért természetesen a párttal is foglalkozni kell. Sikerült elérni hat hónap alatt, hogy ez a huszonnégy alapítóval rendelkező párt, amely olyan mint egy klub, kinyílt: most felvettünk százötven embert, a következő etapban majd ugyanennyit. Sokan vannak, tehát azért itt lesz munka.

BBC: A Centrum elnöksége a válaszásokon a kormányváltó erőket támogatta, sőt Ön személyesen egyeztetett Medgyessy Péter miniszterelnökkel a visszaléptetésekkel kapcsolatban.

Kupa: Nézze, én  Medgyessy Péterrel tartottam a kapcsolatot végig, aminek egyetlenegy oka, hogy ismerem: alattam járt eggyel a Petőfi Gimnáziumba. Én ’74-ben kerültem a Pénzügykutatóba, tehát ’74-től együtt dolgoztunk, mindaddig amíg Ő nem lett miniszterelnök-helyettes. Ő mindig a pénzügyben volt, tehát jól ismerem és meg is bíztam benne. Azért kellett Vele egyeztetni, mert a szocialista ellenfelek voltak a legerősebbek. De: nem lépett vissza senki sem.

BBC: Miért mondta múlt időben azt, hogy „meg is bíztam benne”?

Kupa: Ezeken a tárgyalásokon, természetesen.

BBC: Ezek a tárgyalások azonban az Ön pártján belül kis híjján szakadáshoz vezettek, ha jól emlékszem.

Kupa: Igen, kis híjján. Vannak a volt kereszténydemokraták, akiket a bíróság megfosztott ettől a címtől, tehát ők magánszemélyek, van az MDMP, amely, hogy is mondjam, hogy ne minősítsem, de nagyon nem működik, aztán a Zöld Demokraták, amely egy stabil, kicsi csapat a Droppa Gyurival az élen, valamint a harmadik oldal. Ez egy civil szervezet, Somogyban erős, másutt kevésbé. Summa summárum: a társaság egyik része baloldali, vagy inkább baloldali liberális – például a Zöld Demokraták -, az MDMP-sek természetesen az MDF-ből jöttek ki, tehát inkább jobbra húztak. Tehát ez volt a nagy vitakérdés. A Szabó Iván visszavonult – ez nyilván az egészségével is összefüggött, de, tegyük fel – azért is, mert ez nem tetszett Neki és én ezt becsülöm. Kónya Imre szintén nem vesz részt, viszont a többiek maradtak és centrumozni akarnak változatlanul, miközben azért én úgy látom, hogy koketálnak az MDF-fel. Nekem az az elvem: ha oda akarnak tartozni, akkor tessék odamenni. A kétlakiságot a régi mezőgazdaságban lehetett szeretni – azt, hogy az ember az iparban dolgozott és a háztájit művelte -, a politikában viszont nem nagyon működik ez hosszú távon.

BBC: Nagyon furcsa, hogy ezt épp Ön mondja, hiszen azt gondolom - és elemzők is megerősítették ezt -  hogy akik a Centrumra szavaztak, azok vagy az Ön személye miatt szavaztak rá vagy azért, mert ezt egy elfogulatlan tömörülésnek tartották. Amikor Ön személyesen is állást foglalt a szocialisták mellett, akkor – megintcsak  elemzők véleménye szerint – elképzelhető, hogy abban a pillanatban bukta el a választást a Centrum, noha ma már parlamenti tényező lehetne. Mindeközben viszont időnként mintha a jobboldal felé is kacsingatott volna.

Kupa: Téves az elemzés, hiszen mi az első fordulóig senki mellett nem nyilatkoztunk. Az első választási fordulóig teljesen nyitva voltunk jobbra és nyitva voltunk balra is. Én ezt mindig el is mondtam. A jobb oldalról egyetlenegy telefont kaptam csak, az sem a pártvezér volt hanem az egyik famulusa és ennyi volt az egész. Tehát: a második forduló előtt, amikor mi már sajnos nem jutottunk be a Parlamentbe, akkor mondtuk azt, hogy a kormányváltó erőket támogatjuk. Ebben szerepet játszott azért az az utolsó két hét, ami elég rémisztő volt. A jobboldalra én nem „kacsintgatok”, mindenkivel hajlandó vagyok társalogni. A mostani idők igazolják, hogy – nem azt, hogy igazunk volt, de hogy – akárhol tartok bármiről előadást, az biztos, hogy a harmadik kérdés az az, hogy a Centrum a józan középerő, hogy erre nagy szükség van. Ezt nem én mondom, ők mondják el. Tehát: erre van egy társadalmi igény, ami nyilván az acsarkodó politikai élettel is összefügg. Meg talán összefügg azzal is, hogy a társadalom egy kicsit kijózanodott - vagy elfáradt - a rendszerváltásban, ebben a poltikai őrületben és érzi az őrületes feladatot, hogy ez az EU nem gyerekjáték. Közben lassul a gazdaság, mert Európa most ilyen, tehát keresik azt, hogy hogyan lehet józanul, paraszti ésszel, középen dolgozva előre haladni. A Centrumnak tehát a politológusok szerint nagy jövője van – ha ezt jól megcsináljuk.

BBC: Úgy tűnik, hogy nemcsak társadalmi igény van a Centrumra hanem politikai igény is. Ott van egyrészt a magyar kormány, amely a nemzeti közép kormányaként aposztrofálja magát, ott van a másik oldalról pedig az a FIDESZ, a legnagyobb magyar ellenzéki párt, amely elemzők szerint ezzel az átalakulással középre vette az irányt a magyar politikai térképen. Ott van aztán az MDF is, amely megintcsak előszeretettel hangoztatja, hogy ő gyakorlatilag  középpárt. Úgy tűnik, hogy van egy űr a magyar politika centrumában és ez az űr valamiért minden pártnak nagyon fontos és mindenki nagyon szeretné betölteni.

Kupa: Hát persze, mert mindig a centrumból lehet megnyerni a választásokat...

BBC: De ennek ellentmond a Centrum Párt szereplése. Most vagy az van, hogy nincsenek szavazók a centrumban vagy pedig Őnök valahol elrontották.

Kupa: Nem rontottuk el, de igen kevés időnk volt és bár elég sokat költöttünk, nem volt annyi megjelenésünk, mint amennyi kellett volna. Lehet, hogy több meggyőző arc kellett volna több helyen, mert hát a one man show nem működik egy kis pártnál.

BBC: Mit gondol,  at a 3,8%-nyi szavazat  melyik pár rovására ment, kitől vették el?

Kupa: Ez egy nagyon érdekes dolog.  Kétféle elemzés van, az egyik azt mondja, hogy 60%-ban a jobboldaltól vettük el, a másik azt mondja, hogy 60 %-ban a baloldaltól. Tehát én azt mondom, hogy fele részben a jobboldaltól, fele részben a baloldaltól vettük el, vagy pedig attól a 15%-tól, aki nem tartozik sehova, csak abban a pillanatban dönt, hogy igen, erre megyek, nem, arra megyek.

BBC: Említette, hogy van egy társadalmi igény a Centrumra, feltételezem, hogy ez abból is táplálkozik, hogy már a választásokat megelőzően, sőt az elmúlt egy-két évben nagyon úgy tűnt, hogy kétpólusúvá válhat a magyar politika. Most a napokban például a Financial Times közölt egy politikai elemzést, amiben azt állította az elemző, hogy kifejezetten két politikai vezető dominálja az egész magyar politikai közéletet, az egyik Orbán Viktor, a másik Medgyessy Péter, Ön is így látja-e?

Kupa : Ez ellen én mindig küzdök, hogy kétpólusú legyen a magyar politikai élet. A BBC-ben most  jó helyen mondom ezt, mert az angolszász példákra hivatkoznak mindig, hogy persze , hogy kétpólusú lehet és ez működik is Angliában,  működik az Egyesült Államokban. Aztán a példák be vannak fejezve, mert Európában többet nem nagyon lehet találni, általában négy-öt párttal dolgoznak mindenhol. Szóval, az, hogy ez a két ember dominálja a magyar politikai életet, ez igaz. Ami érdekes, hogy Medgyessy felnőtt ehhez, mert ő nem egy született politikus, nem ez volt a szakmája,  Orbán meg soha életében  nem dolgozott, csak politizált, most ezt idézőjelben mondom, de hát ez volt a szakmája. Hogy két párt maradjon, annak nagyon nagyon örülnék, megmondom őszintén, mert ez egy nagyon féloldalas jogállam még. Ezer példát lehetne felhozni, tudom, messziről parlamenti demokrácia van, működik is, van választás, de ha az ember mélyebben megnézi a működést… - és itt most nem elsősorban a korrupcióra gondolok, hanem a mindennapi életben a törvények betartására vagy be nem tartására, az érdekvédelmi szervezetek teljes hiányára.   Cser Ágnesék most tüntettek, de hányan?  Milyen erő van mögötte?

A legnagyobb hiba ez és ezért ilyen erős egyébként a politikai dominancia Magyarországon. Nem sikerült demokratizálni az érdekvédelmeket, a szakszervezetet, a kamarát, a munkaadói szervezeteket. A demokratizálás  azt jelenti, hogy az ember szabadon választott jogokkal renedelkezik és így tovább.  Tehát ezért is szükség lenne arra, hogy legyenek pártok, amelyek a társadalom érdekeit úgy tudják képviselni, hogy nem balról nézik és nem jobbról nézik, habem ha már a modern Magyar Köztáraságról beszélünk, akkor a modern Magyar Köztársaság alkotmánya,  szabályai és az emberek igénye szerint. Ezt hiányolják egyébként az emberek. Egyrészt útálják a politikát - ami nagy baj, tényleg nagy baj -, másrészt azt mondják, hogy valaki kéne, aki normális, aki nem állandóan acsarkodik, nem folyton vitatkozik, nem a saját, hanem – ahogy mondani szokták - a nemzet érdeke. 

BBC: Ha már Önnél tartunk, jeleztem itt az épületben a portán, hogy Kupa Mihály jön a BBC-hez, az Antal Kormány volt pénzügyminsztere. Erre a portás azt válaszolta, hogy ha olyan ügyesen tájékozódik itt az épületben mint a politikában és a gazdaságban tájékozódott, akkor egész biztosan meg fogja találni az irodát. Így is történt… Ez a kép él a magyar választópolgárok fejében. Találkozik-e még egyáltalán olyan véleményekkel, hogy Ön jó pénzügyminiszter vol avagy hogy rossz pénzügyminiszter volt? Egyáltalán, hogyan ítélik meg az Ön tevékenységét?

Kupa: Én nagyon sok emberrel találkozom. Elég jó kapcsolatom van az emberekkel, ez a jó kapcsolat  azt jelenti, hogy elfogadják a véleményemet, beszélnek velem, elmondják a gondjaikat. Rengeteg ember állít meg. A taxisofőr haverjaim megbeszélnek velem mindent, elmondják, hogy mi a helyzet. Ez rendben van, mert itt, Budapesten taxival szoktam menni, hiszen nem lehet közlekedni és  ugye az ember időre megy egyik helyről a másikra. De az utcán is megállítanak, köszönnek, az autóból kidudálnak, úgyhogy azt hiszem, elfogadott vagyok.

BBC: Érdekes, hogy az emberek mennyire nem szeretnek adózni, ehhez képest mégis  szeretik Önt,noha  ugye az Ön nevéhez fűződik az adó bevezetése.

Kupa: Az emberek megértették azt, hogy adózni kell, azt már kevésbé értik, hogy ezt nekik is kellene ellenőrizni, ugye a régi amerikai alapelv szerint .

BBC: Vajon a jelenlegi pénzügyminiszter, László Csaba kikéri-e a véleményét ?

Kupa: Igen, szoktam vele beszélgetni. Sőt, van neki valami civil tanácsadó testülete - amit én nagyon pozitívnak tartok, mert a szó maga, ugye a „Civil a pályán” milyen jó film volt! – aminek a tagja vagyok, úgyhogy szoktunk beszélgetni.

BBC: A pénzügypolitika nem egy unalmas terület..

Kupa: Ez a legizgalmasabb terület...

BBC:  A  forint érdekes módon egyszer nagyon erős, egyszer pedig hirtelen elgyengül, zuhan. Eezek azért lehet, hogy az átlagos rádióhallgató számára nem annyira izgalmas témák, de jelek, fontos jelek. Ilyenkor kikérik-e az Ön véleményét?

Kupa: Hát, most nem kérték ki ebben a kérdésben.  Gondolom azért nem kérték ki, mert az elemzők is ültek és csodálkoztak, hogy ez most azért történt-e, mert a jegybank elnöke bejelentette, hogy a forint védelme befejeződött,  vagy pedig azért történt, mert a gazdasági a mutatói ilyenek vagy olyanok…

BBC: Ha már a forintnál vagyunk, bizonyos elemzők azt mondják, hogy talán az lenne a megoldás, hogyha minél előbb csatlakozna Magyarország az eurózónához.

Kupa:  Nagy nevű nyugati azt mondják:  meg fogjuk látni, hogy sokkal gyorsabban csatlakozunk mint azt mi gondoljuk, mert a gazdaság és a pénzügyi élet ki fogja kényszeríteni. Európa azért a gazdaságot tekintve egyetlen ország lesz, ha ilyen csúnyán szabad fogalmaznom, hiszen hogyha közös pénz van , közös bank van,  akkor az árakban tapasztalható különbségeket a termelékenység különbsége és az adók különbsége szabályozza. És ha közös pénz van, akkor előbb-utóbb csak a termelékenység különbsége maradhat  meg , de az adózásbeli különbség nem, mert az zavarja magát a pénzügyeket, de zavarja a fogyasztót is. Úgyhogy én nagyon örülnék, hogyha az eurót minél hamarabb be tudnánk vezetni és ezért az a sejtésem, hogy ha a tíz új  tag belép, akkor nem biztos, hogy ennyire szigorúan fogják tartani azokat a követelményeket amelyeket mondjuk Németország és Franciország se tud betartani  - és 2006-ig nem is tudják betartani, ahogy a német pénzügyminiszter nyilatkozta .

BBC: Néhány héttel ezelőtt egy lakossági fórumon valami olyasmit mondott: az a legnagyobb baj az Európai Unióval, hogy jelenleg nincsen beleszólásunk semmibe. Mennyiben fog ez változni az Uniós csatlakozást követően? Kérdezem ezt már csak azért is , mert nagyon úgy tűnik, hogy a formálódó alkotmány beemelne egy sor olyan dolgot, amely sértheti adott esetben a nemzeti szuverenitást.Iitt van például a főállású elnökség kérdése, és egy sor ilyen kérdés. Mit gondol,  mit mutatnak ezek a jelek és  milyen esélyekkel csatlakozhat Magyarország?

Kupa: Nagyon jól jött ez a kérdés, mert Magyarországnak ugye például a mezőgazdaságban nyilvánvalóan közös érdekei vannak egy csomó országgal, vagy a regionális politikában Ausztriával, Szlovákiával, Szlovéniával, és ezeket az érdekeket ki lehet tapogatni. Amit kérdezett, ott az angolok fognak szerintem megmenteni bennünket ettől a francia- német elgondolástól, egy ilyen stabil, beépített elnöktől , beépített külügyminisztertől.  Ez tetszik a Kovács Lászlónak - az elnök az nem tetszik -, másoknak is tetszik, Joschka Fischernek is tetszik. Ez nem baj, mert minél több aspiráns van, annál jobb a verseny.

BBC:  Utóvégre mind a kettő magyar.

Kupa: Így van. Persze. Csak a Joschka Fischer, ugye, kiment. Tehát azt remélem, hogy nem fog megvalósulni ez a túlzottan föderalista elv, hanem a nemzetek és polgárok  Európája, mert Európa a polgárok közössége is. Ez a lényege az egésznek,  nemcsak a nemzetek közössége és remélem, azért ez így megmarad és nem megy át valami őrületes bürokráciába.

BBC: Tehát most alapvetően  pesszimista, ha jól érzem.

Kupa: Nem vagyok pesszimista , mert nem hiszem, hogy ez az elképzelés át fog menni.

BBC: Milyen értékeket kellene Magyarországnak képviselnie az Európai Unióban? Melyek azok a nemzeti toposzok , amelyeket be lehet vinni az Európai Unióba?  Magyarországon valahogy mintha nem lenne egyetlen ilyen kézzelfogható toposz -  mindig azt szoktuk mondani, hogy nagyon sok Nobel- díjasunk van, nagyon intelligensek a magyarok, ez szép és jó. Mit gondol, mi az, amit nekünk nagyon markánsan érzékeltetni kell, aminek  alapján megismerszik majd a magyar az Unióban?

Kupa: Hát nézze, azt gondolom, hogy az egyik a tokaji, hiszen ez az, ami kultúrát jelent, a mezőgazdaságot jelenti, a hagyománytiszeteletet jelenti és kapcsolatot is jelent, mert végül is ugye a betelepített telepesek is elkezdték ezt Tokajon annak idején. A másik, ami Erdélyhez tartozik, de mégiscsak az első vallási türelmi rendelet ott jelent meg és ezt nagyon nagyra értékelik ma is. A harmadik a saját kultúránk. A magyar kultúra. És itt aztán el lehet mondani a Nobel-díjasokat, de azt is, hogy az első században nekünk volt a legtöbb szentté avatott királyunk vagy királyi családunk. Azt is el lehet mondani, hogy micsoda zenészeink vannak és mondhatnám tovább - tehát a szellemi értéket kellene képviselni, a népi és a nemzeti kultúrát együtt. Ez lehetne a magyar dolog, mert egyébként nem vagyunk egy óriás ország.

BBC: Nyilván emlékszik arra, hogy amikor a két miniszerelnök-jelölt nem akart leülni annak idején egymással vitakozni, akkor Ön felajánlotta, hogy egy fehér asztal mellett borozgatva gyakorlatilag levezeti ezt a vitát, hogyha jól értettem.

Kupa: Igen.

BBC:  Akkor úgy tűnt, hogy ez jó PR fogás a Centrum részéről: a Centrum újra ott van, Kupa Mihály hallatja a hangját és egy nagyon jópofa dologgal rukkolt elő. De most mintha eltűnt volna a Centrum. Én nem érzem azt, hogy a magyar politikai erőtérben ott lenne a Centrum, hogy véleményt formálna. Nyilván formál véleményt, csak ez nem kap publicitást. Tehát  merre halad a Centrum , mit szeretne?

Kupa: Teljesen jogos. Ha esik, ha fúj, az egy százalékot  tartjuk és ez annyi, mint az MDF-é a felmérések szerint. Másrészről: én tényleg azt tartottam fontosnak, hogy a pártot kinyissuk és erről rettenetes viták voltak, mert vannak emberek, akik politizálásból akarnak megélni és ha a pártot megnyitjuk, akkor baj van a pénzzel. Dehát hagyjuk is a fenébe ezt, bár nagyon útálom az ilyen gondolkodást. TehátÉ azt gondoltam, hogy ki kell nyitni és meg is fogunk jelenni  június végén egyébként egy naggyűlésen. Emellett  készül az új web-oldalunk, amely valóban korszerű lesz és  megpróbálunk majd  - mivel úgy látom, hogy szakmailag most már valamennyit csillapult a politikai élet - szakmilag kommunikálni. Azt nem fogom sem én, sem senki más megengedni, hogy azt mondjuk:  a kormány hülye, vagy a FIDESZ hülye -  ilyen politizálásba én nem fogok belemenni, hanem csak és kizárólag szakmai alapon akarunk véleményt mondani.