|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyar Tükör
Utolsó frissítés: 2001.12.10 21:40 (CET) Média és terrorizmus: radikális tanácstalanság ![]() A támadás nyomán médiaetikai kérdések is felvetődtek Barna Eszter/Budapest A szeptember 11-i New York-i és washingtoni támadásokról szóló híradások médiaetikai és jogi kérdéseket is felvetettek, valamint előtérbe helyezték a szólásszabadság kérdését és annak határait. Ezekről a témákról rendezett konferenciát Budapesten "Radikális tanácstalanság" címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészetelméleti és médiakutatási intézete. György Péter "Úgy viselkedett a magyar média, mintha valaki ruhadarabokat próbálna fel egy tükörben. Tehát hol a szenvtelenséget próbálgatták, hol nekiláttak az arabok ellen uszítani. A média szakértelmének hiánya derült ki ebben az ügyben" - mondta György Péter.
Csepeli György szociálpszichológus pedig a lépfene pánik kapcsán mutatott rá arra, hogy az amerikai támadások a távolság ellenére Magyarországon is pánikot keltettek, főként azért, mert egyesek viccet űztek ebből. Ezeken a problémákon keresztül felvetődött a szólásszabadság kérdése, és hogy annak határait vajon újra kell-e értelmezni. A vélemények kifejezetten arra vonatkoztak, hogy vajon szabad-e szerepeltetni Oszama Bin Ladent vagy sem.
Csepeli György szociológus szerint a szó szerinti sajtószabadság bizonyos esetekben az ellenségeket segíti. Így vannak helyzetek, amikor a szabad média nem lehet szabad. Ez a dilemma azonban még alighanem nagyon sok további kérdést vethet fel. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||